Most azt a három portált vizsgálom meg részletesebben, melyek esetében a legnagyobb arányú az elérés (az adatbázisban szereplő cikkek közül a legtöbb elérhető volt), a gyűjtés pedig teljeskörű. Az Index, az Origo és a HVG lesz az, amit közelebbről is szemügyre veszek. A következő fejezetben részletesen tárgyaljuk az Origo speciális helyzetét: azt, hogy a lap 2016-ban tulajdonosváltáson esett át. Az alapján látható, hogy a HVG és az Index egymáshoz hasonló, az Origo azonban – főleg a tulajdonosváltás után –, eltér tőlük. A leglátványosabb eltérés, hogy az igazságszolgáltatásra fordított hangsúly az Origo esetén elkezd meredeken nőni, ami egybevág azzal, hogy a kormánypárti média szignifikánsan nagyobb figyelmet fordít erre a topikra, mint az ellenzéki média. Ugyanez elmondható a pártok és politikusok topikról: míg a két ellenzéki oldal esetén csökken a topik aránya az idő előre haladtával, addig az Origón ellentétes tendencia figyelhető meg. Az önkormányzati szintű ügyek a vizsgált időszak utolsó éveiben főként a képviselők vagyonnyilatkozataival foglalkozik, ami egy olyan téma, amiről az ellenzéki sajtó szignifikánsan többet ír, ez meg is mutatkozik az ábrán. A HVG és az Index megközelítése hasonló, ám az Index esetében jóval konstansabb képet figyelhetünk meg, a HVG-n 2013-tól meredeken csökken a nemzetközi ügyek aránya, majd 2015-től pártok és politikusok topik aránya is, ezzel párhuzamosan pedig növekedni kezd a közbeszerzések és a vállalkozások/vállalatok aránya. Az Origo-n 2016-ban megugrik a közbeszerzések topik aránya, ami a 2015-ös Simicska botrány hozadékaként értelmezhető.