Első kutatási kérdés

Mi a jelentése az egyes topikoknak, hogyan azonosíthatók tartalmilag? Milyen témák kerülnek elő a hazai sajtóban a korrupció kapcsán?

Tanulmányom a hazai online média korrupcióval, szabálytalan közpénzfelhasználással kapcsolatos diskurzusának tematikus elemzését mutatja be dinamikus topikmodellezést alkalmazva. Az elemzés során a K-Monitor cikkgyűjteményét használom, a 2007-2018 közötti időszakot vizsgálom. Az idősoros adatbázis szerkezetéhez illeszkedő dinamikus topikmodellt alkalmaztam.

A kialakult hét topik* alapján az igazságszolgáltatás, a kormányzati és nem kormányzati szervek kapcsolata, a közbeszerzések, a nemzetközi ügyek, a pártok és politikusok, a vállalatok, vállalkozások és az önkormányzati szintű ügyek kerülnek elő a hazai sajtóban a korrupció kapcsán. A kapott hét topik tartalmilag jól elkülöníthető, könnyen interpretálható. Külső információkkal (mint a 2010-es kormányváltás, Simicska Lajos 2015-ös háttérbe szorulása) validitásuk jól alátámasztható.

* A topikszám a topikmodellek bemenő paramétere, annak megadása az elemző feladata. Több elő-elemzést futtatva a 7-es topikszám mellett döntöttem. A jól interpretálhatóság miatt szerettem volna egy tucat alatt tartani a topikok számát, valamint a 7-nél nagyobb topikszám mellett erős átfedések voltak megfigyelhetők a topikok között. A 7-es beosztás mellett nincsenek átfedések és a csoportok nagysága is kiegyensúlyozott képet mutat. Ezeken a kvalitatív szempontokon túlmenően a modell érvényességének statisztikai ellenőrzését is elvégeztem.

Az ábrán az adott topik legrelevánsabb szavai láthatók. Minden évre a legrelevánsabb 15 szót ábrázoltam, így láthatóvá válik a releváns szavak mozgásának dinamikája, ami segíti a topikok jelentésének azonosítását, valamit az időbeli változás feltárását.

A topikok bemutatása részletesen

Az 1-es topik egyértelműen a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyeké, a közbeszerzés a legrelevánsabb szava, míg e szó más topikban nem releváns. További jellemző kifejezései a pályázat, tender, projekt, európai_uniós. Ide tartozik a metró kifejezés is. A közbeszerzések topikját a budapesti ügyek dominálják, 2013-ig a főváros kifejezés meg is jelenik a legrelevánsabb szavak között. 2007-től 2010-ig két nagyon domináns témát fedeztem fel: a Balatonringgel, valamint a metróépítéssel kapcsolatos cikkek dominánsak. Ez egybevág azzal, hogy a Balatonring alapkövét 2008 végén tették le, a versenypályán az első futamot 2009 őszére tervezték, ám a projekt csődbe ment, a telket 2012 őszén aukcióba bocsátották. A metró kifejezés pedig a 2007-2011 és a 2016-2018 időszakokban a legrelevánsabb kifejezések listájában is fontos helyen szerepel. 2017-ben kimagaslóan sok cikk foglalkozik a 4-es metró beruházásának ügyével (bár a beruházás már 2004-ben megkapta a támogatást, az építkezés 2006-ban indult el, a felszínen. 2007-ben pedig a föld alatti munkálatok kezdődtek meg), és az üggyel kapcsolatos OLAF jelentésekkel, valamint a 3-as metró felújításával és az új metrókocsikkal, melyek abban az évben érkeztek meg és gyakran akadtak velük problémák. A kormányváltással eltűnik a verseny kifejezés a releváns szavak közül, és bekerül a közbeszerzés szó, mely 2010 után egyre relevánsabb helyet foglal el. 2011-2012 között a Közgép, a Margit híd felújítása (ami már 2009-től jelentős szerepet kapott a sajtóban, hiszen a híd felújítása a 2000-es évekre elkerülhetetlenné vált, és 2009-re vette kezdetét – Miután a Szabadság híd felújítása befejeződött – és 2011-ben fejeződött be, majd 2012-től a pillérszobrok restaurálása került napirendre), valamint a CET – mára Bálna beruházása dominálják a cikkeket. 2013. május 31-én hirdették ki a dohányzással kapcsolatos törvényt, ami a forgalmazható termékek körét szabályozza, majd július 1-től megnyitottak a dohányboltok, ez szépen visszaköszön a 2013-as év releváns szavai között megjelenő ’trafikmutyi’-ban. A következő évben pedig Paks lesz népszerű (Paks népszerűsége az évek során törtlen marad 2017-ig), miután 2014 január 14-én Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin aláírják az atomenergetikai együttműködési megállapodást. 2015-ben az Oroszországgal kapcsolatos, és Putyinhoz köthető események mellett a Questor ügy kerül fókuszba. 2015 márciusában felfüggesztésre került a cég tevékenységi engedélye, mert 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki, majd állítólag öncsődött jelentett március 9-én, azonban ennek még áprilisban sem volt nyoma. Orbán Viktor rendelete alapján – aki tartott a Buda-Cash bedőlését követő láncreakciótól – a minisztériumok kiürítették a brókercégeknél vezetett számláikat. 2015-2016-ban a Városliget (2015-ben Karácsony Gergely népszavazást kezdeményezett a Városliget beépítéséről, amit a Kúria megakadályozott), és a felcsúti kisvasút (hivatalos nevén Vál-völgyi kisvasút), melyet 2016 áprilisában adtak át. A sport 2016-tól kezdve minden évben megjelenik valamilyen formában: legyen az az Olimpia, a „vizes VB” (A 2017-es úszó-világbajnokság), vagy a stadionépítés. 2017-ben Mészáros Lőrinc is a legnépszerűbb témák közé kerül.

A 2-es topik a nemzetközi kapcsolatokat érintő korrupciós ügyeké, jellemző kifejezései a rendszer, kormány, állam, hatalom, illetve az orosz, amerikai, nemzetközi, külföldi, brit, német. Kezdetben csak német, brit, amerikai kifejezés volt releváns, az előbbi kettő az időszak végére kikopott, míg 2010 táján megjelent az orosz, és már 2015-re a topik legfontosabb szavai közé került, közte ütemesen növekedett a relevanciája, ez a cikkek tartalmával is jó egyezést mutat: míg 2014-ig jellemzően inkább Oroszországról szóló híreket látunk, többek között az ottani korrupciós helyzetről. 2014-ben már Oroszország Pakssal kapcsolatban jelenik meg, és ebben az évben jelenti ki a Századvég vezetője, hogy inkább Oroszországhoz kötődik. Innentől eltolódik a hangsúly, az orosz-magyar kapcsolat irányába. A vizsgált időszak elején vegyesebb képet látunk: 2007-2009-ban megjelennek fehérgalléros bűnözéssel, felső szintű bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek. Emellett a cikkek között dominánsak a focival kapcsolatos bundabotrányok. 2010-ben születik néhány cikk az orvosokkal kapcsolatban, melyek fókuszában a hálapénz áll. A topikban emellett jelentős a Transparency International-hez köthető cikkek aránya, akár kutatási jelentések kapcsán, akár Orbán Viktor, és a TI eltolódó viszonyáról legyen szó.

A 3-as topik a pártokhoz és politikusokhoz köthető esetekkel foglalkozik, jellemző szavai például az mszp, fidesz, frakció, politikus, miközben pl. az mszp kifejezés relevanciája más topikok esetén elhanyagolható. Figyelemre méltó a topik dinamikája: míg a vizsgált időszak elején az mszp és Gyurcsány Ferenc volt a legrelevánsabb kifejezések között, addig az évek során Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal és a jobbik is megjelent, míg Gyurcsány Ferenc eltűnt, s az időszak végére a Fidesz került a legrelevánsabb szavak közé, a jobbik mögötte kissé lemaradva, s az MSZP jóval hátrébb sorolódott. Mindez megfelel a 2010-es kormányzópárt-váltásnak (a korrupciós ügyek nyilván az elosztási mechanizmusokhoz jobban hozzáférő kormánypártokhoz köthetők). A cikkek jellemzően személyekhez, pártokhoz, politikusokhoz köthető ügyekről szólnak, néha bulvár-szerű tartalommal. A vizsgált időszak elején (2007-2009) a szocialista lemondások, az SZDSZ kapcsán az elnökválasztás-csalások, valamint az ingatlan panama kapta a legnagyobb hangsúlyt. A Zuschlag-ügy (2007 júniusában már Zuschlag János és társai ellen „különösen nagy kárt okozó csalás” gyanúja kapcsán folyt a nyomozás: hét alapítvány, nyolc egyesület érintett. 2007. szeptemberében előzetes letartóztatásba került, majd 2010 márciusában Zuschlagot az általa elkövetett bűncselekmények miatt első fokon nyolc és fél év börtönre ítélték. Büntetése 2011-ben 6 évre csökkentetették) tulajdonképpen a teljes időszakban jelen van, kisebb nagyobb inernzitással, 2007 és 2009 között a legdominánsabb. 2009-ben a kampányfinanszírozás, és a fővárosi üvegzseb csomag, a BKV ügy jelentőségteljes, ami 2009 nyarán robbant ki, túlzott végkielégítési és különböző, aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, aminek következtében az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. 2010-ben Wieszt János ügye, (ami 2010 tavaszán került nyilvánosságra, amikor egy vállalkozó feljelentést tett egy 2007-es rejtett kamerás videófelvétel alapján, melyben Wieszt János cúszópénzt fogadott el, több millió forintos összegben egy XI. kerületi önkormányzati üzlethelyiség eladása során), valamint a BKV ügy kapcsán Hagyó és Demszky kap főszerepet. A cikkek alapján az látható, hogy a média gyorsan reagál az ügyekre. Előfordul, hogy egy-egy bulvár-jellegű ügy csak pár napig érdekes, más témák viszont hosszabb időszakokra jellemzőek. Így 2011 míg egy átmeneti időszaknak mondható, de 2012-t egyértelműen Schmitt Pál plágiumügy uralja, annak ellenére, hogy olyan témák is megjelennek, amik a pártfinanszírozással kapcsolatosak. Az oligarcha kifejezés is ekkor kap jelentőséget, Simicskáról és a Közgépről cikkeznek sokat. 2013 ebben a topikban is a mutyi éve, a trafikok számos cikkben előkerülnek, 2014 ismét inkább a személyes ügyeké, Simon Gáborról (akit pénzmosással és több százezer forintos kár okozásával vádoltak, valamint kiderült róla, hogy 240 millió forint értékű valutát tart egy osztrák bankszámlán, ami nem szerepel a vagyonnyilatkozatában), illetve Fideszes képviselőkről jelenik meg sok hír. 2015-ben a Questor ügy jelentős ebben a topikban is, és a G-nap (az Orbán-Simicska háború kiindulópontja) kapcsán olvashatunk számos bejegyzést. Utóbbinak köszönhetően újra a személyes ügyek kerülnek előtérbe.

A 4-es topik az kormányzati és nem-kormányzati szervezetek kapcsolatát érintő cikkeket tartalmazza, legrelevánsabb szavai között van a minisztérium, tárca, közigazgatási, államtitkár (ezek a kifejezések más topikokban nem szerepelnek lényegesen), az adat, nyilvánosság, illetve az alapítvány, civil, egyetem, közérdekű. A tartalmi dinamikára jellemző, hogy a ‘civil kifejezés’ 2012-ben megjelenik és egyre fontosabbá válik a topikban. Kezdetben arról írnak az újságok, hogy milyen korrupcióellenes civil kezdeményezések vannak, milyen lépéseket tesznek a civilek, 2014-től már a civil szervezetek ellehetetlenítése, a Norvég Alap elleni támadások jellemzik, ekkor válik nagyon markánssá a topik tematikája. Ezzel a kezdőponttal egybevág, hogy 2014-ben a kormány szervezett csalással vádolta meg az alapítványt. A kormány kézben akarta tartani a norvég pályázati pénzek elosztását, ám 2015-ben a Fővárosi Főügyészség szóvivője kijelentette, hogy a vizsgálat szerint a pénzek elosztásában közreműködő szervezetek törvényesen működtek, tevékenységük megfelelt a magyar jogszabályoknak.

A 5-ös topik azon cikkeket fogja össze, ahol a korrupciógyanús eset az igazságszolgáltatás valamelyik lépcsőfokáig eljutott már, jellemző szavai a nyomozás, ügyészség, bíróság, vallomás, vádlott, ítélet. A cikkek különböző ügyekben hozott jogerős ítéleteket, vádakat, különböző pereket tárgyalnak. Fő témái a letartóztatások, a pénzmosás, gyilkosság, adócsalás, és kémkedés. Ami a későbbi vizsgálódás kapcsán még fontos lesz, hogy 2016-2017-ben feltűnően sok cikk származik a pestisrácok.hu-ról, míg más topikokban nem volt jellemző az oldalról származó cikkek túlsúlya. Emellett a tulajdonosváltás utáni Origo is fontos tartalomgyártó a topik szempontjából. A 3-as topikban bemutatott szereplők (Zuschlag, Wieszt, Simon, Hagyó) ügyei ebben a topikban is jelentősek, itt is megjelennek, de ebbe a topikba főként a jogi eljárásokkal kapcsolatos cikkek kerültek.

A 6-os topik az önkormányzati szintű ügyeké, összességében ez a legkonstansabb topik. jellemző szavai az önkormányzat, polgármester, város, helyi, az érintett ügyeket jól jellemzik a legrelevánsabb szavak között szereplő ingatlan, négyzetméter, lakás, bérlő, épület, föld. 2010 után a kerület helyét a föld veszi át a releváns szavak listájának elején, ami nem meglepő a Földtörvénynek köszönhetően. 2013. június 21-én fogadták el a törvényt, amelyre kizárólag a Fidesz-KDNP képviselői szavaztak igennel (és bár Orbán Viktor, jelen volt, mégsem szavazott). A törvény többek között fenntartotta a „kényszerhasznosítást”, ami azt jelentette, hogy nyilvános pályáztatás nélkül kedvezményes bérleti díjért adható föld. Emellett továbbra is megtartotta a Fidesz 2001-ben, 51 évre kötött bérleti szerződéseit. Ángyán József 2015-ös beszámolója szerint Magyarország lassan Dél-Amerikává válhat, a földek jelentős részét néhány oligarcha birtokolja . A vagyonnyilatkozat kifejezés a kormányváltás évében jelenik meg, innentől kezdve nagyok sok cikk a polgármesteri, és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatairól szól.

A 7-es topik a vállalkozások, vállalatokkal kapcsolatos korrupciós diskurzus csoportra, jellemző kifejezései a vállalkozás, vállalat, társaság, holding, piac, vagyon, nyereség, részvény, tulajdon, érdekeltség. A legjellemzőbb és legerősebb fordulat ebben a topikban történik: 2014-ig kizárólag Simicska Lajos szerepel személynévként, 2015-re Mészáros Lőrinc jelenik meg, rögtön a legrelevánsabbak közé ugorva. Ugyanekkor Matolcsy György is megjelenik új kifejezésként (2015-ben még csak a 25., míg 2016-ban már a 3. legrelevánsabb kifejezés), míg Simicska Lajos lecsúszik kettejük mögé. 2018-ra Mészáros Lőrinc a legrelevánsabb szó, messze kimagaslóan a többi szó közül. A többivel szemben a vállalkozások, vállalatok topikja instabil. Ebben a topikban igen jellemző, hogy felbukkannak, és eltűnnek szavak. A kifejezések poziciója sem állandó, és a kifutásuk sem olyan lassú, mint a többi topik releváns szavai esetében. Az, ha valamikor igen nagy relevanciája van egy kifejezésnek egyáltalán nem garanciája a bennmaradásnak. Igen általános jelentésű szavak azok, melyek minden évben a relevánsak között láthatók, ám e kifejezések minden évben fontos szerepet töltenek be. Ezek a tulajdonos, bank, vállalkozás, társaság, tulajdon, vállalat, állami, bevétel, üzleti. Ezzel szemben a szerződés, az ügyfél, a vagyonkezelő, a pénzügyminiszter egy-két éven át tartó relevanciával rendelkeznek.