Determinánsok vizsgálata: kampányidőszak és a kormányzathoz való viszony

A két változó közötti interakciót is bevontam az elemzésbe, hogy lássam, van-e együttes hatásuk, de megállapítható, hogy nincsen, az interakció egyik esetben sem volt szignifikáns. Az összes modell szignifikáns, ám a modellek magyarázóereje 7-ből 6 esetben nagyon alacsony, 1% körüli, tehát a tematikát csak kis részben magyarázza a két bevont változó. Egyetlen esetben, az igazságszolgáltatás topik esetében beszélhetünk 12 százalékos magyarázóerőről, az igazságszolgáltatás esetében. A tábla alapján azt mondhatjuk el, hogy míg a kormánypárti/ellenzéki besorolás hatása mindenhol szignifikáns, addig a kampányidőszak hatása csak a nemzetközi ügyek, a pártokhoz köthető ügyek, és a vállalkozások, vállalatok topik esetében szignifikáns. Kampányidőszakban az előbbi két topik nagyobb, míg utóbbi topik kisebb médianyilvánosságot kap. A kormánypárti és ellenzéki bontást vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a kormánypárti médiában a pártokhoz/politikusokhoz köthető ügyek aránya, valamint az igazságszolgáltatás (melynek aránya közel 50%) aránya szignifikánsan magasabb, a többi topik viszont az ellenzéki médiában kap jelentősebb szerepet. Ezt a fenti ábra is jól szemlélteti.